365 nap. Ma már 366.

Azt sajnos nem mondhatom, hogy 366 éjjel alhattam e mellett a precízen tervezett, jobbára selyemből, smaragdból, nemesacélból és emberi izmokból álló gépezet mellett, mert nem volt ennyi. De azért elég sokszor hallottam a csendben a fogaskerekek halk, folyamatos kattogását, amint a lélegzetvételt utánozzák.

Neki nem fájdalma van vagy betegsége, maximum működési hibája vagy meglazult csavarjai, amit közönyös dühvel tűr.

Boldog évfordulót, Szerelmem...

Vajon jobban vagy már?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.